2015. május 16. 23:57 - István Debreczeni

Leguánalakúak csoportjai

Szólj hozzá!
2015. május 16. 23:56 - István Debreczeni

Interaktív anyag okostáblához

https://drive.google.com/open?id=0BwlQJeXKovOYMHZma1J4SlF4YWM&authuser=0


Bizonyosan sokan találkoztatok már ezzel az oktatási segédeszközzel, akár a használat, akár csak az előadás megtekintése szintjén. Rengeteg előnye van annak, ha ezzel a módszerrel tanítanak bennünket, ugyan úgy tanári magyarázatot igényel az ábrák értelmezése, de a tanulási folyamat sokkal dinamikusabb és interaktívabb. A mai digitális környezetben felnőtt generációk oktatásához nélkülözhetetlen kellék az okos tábla. 

Szólj hozzá!
2015. április 08. 13:44 - István Debreczeni

Túlnépesedés

Fogalmi térkép- Túlnépesedés 10. évfolyam

 

Dolgozatom célja, hogy a fogalmi térképek használatát értelmezzem a tanulás kontextusában, továbbá egy általam elkészített fogalmi térképet bemutassak.

A kutatók és pedagógusok gyakran foglalkoznak a hatékony tanulás feltételeivel. Mint tanárjelölt fontosnak tartom, hogy a tudományos kutatások eredményeit igyekezzünk a tantárgyi metodikába integrálni a siker érdekében. A fogalmi térképek fontos eszközök lehetnek a tanár szemében kognitív tanuláselméleti szempontból. Az emberi lény az információk 60-80 százalékát látása révén érzékeli. A verbális és a vizuális tudásunk elkülönül, de köztük információ átvitel megy végbe. A legújabb agykutatási eredmények szerint tényleges vizuális inger megléte nélkül ugyan azok az idegsejt csoportok aktivizálódnak és hívják elő a vizuális memóriából a képet, mint vizuális inger, a valóságos látvány jelenlétében.

                                                "Az észlelés és a gondolkodás azonban nem ilyen egyszerű utakon szervezett, mert a) ugyanakkor észleletek az agy megfelelő területének ingerlésével is kiválthatók; b) agyi folyamatait illetően hasonlóság van az észlelet és a képzelet között; c) a tudás és a kontextus erősen hat az észlelésre; d) az észlelet nem az agy egy konkrét helyén születik meg, mivel az ingerület az agy különböző pályáin kerül feldolgozásra, miközben kapcsolatba kerül más észleletekkel és agyi tevékenységekkel."

                                                --(Sekuler–Blake, 2000, 549. old.)

            A fogalmi térképeket az oktatás különböző területein lehet hasznosítani. Csomópontokból és azokat összekötő vonalakból álló gráf, ahol a csomópontban fontos fogalmak vannak az összekötő vonalak pedig a közöttük lévő kapcsolatot írja le. A vizuális diákok könnyebben átlátják és előnyt élveznek társaikkal szemben. A verbálisan jobb diákok képességei pedig fejlődnek a fogalomtérképet alkalmazó órákon.

Egy új témakört bevezethetünk vele, felmérhetjük az előzetes tudást, vagy leellenőrizhetjük a már meglévőt. Az órán egy fogalmi térkép közös elkészítése elősegíti, a deduktív értelmi képességek fejlesztését, a nagy egészből a különböző instrukciók, rávezető kérdések segítségével a diákok vezetik le a különböző összefüggéseket. További képességeket is fejleszthet a közös elkészítés, mint például a kooperációs, vagy nyelvi készségek. Az óra keretében időhiány miatt erre nem mindig van lehetőség. A már előre elkészített fogalmi térképet segíti a memorizálást és az összefüggések átlátását (továbbá a tanárnak is segítséget nyújt az óra vezetésében).

Feladat megvalósítása történhet táblán, papíron, vagy informatikai eszközön amennyiben rendelkezésre áll. Az utóbbit tudnám ajánlani a már említett rövid időkeretek miatt. Megfelelő hardverek és szoftverek segítségével rövid idő alatt könnyen átlátható fogalmi térképeket lehet készíteni.

A fogalmi térkép:

Az ábra igen bonyolult, tekintve, hogy a túlnépesedés problémaköre is rendkívül komplex. A kulcsszavak közötti legfőbb kapcsolatokat a vonalak szimbolizálják. Szükséges a tanári magyarázat az ok-okozati viszonyok megértéséhez. 

a_fold_nepessege_1.jpg

Szólj hozzá!
2015. április 08. 13:41 - István Debreczeni

A sejteket felépítő kémiai anyagok

I. Szénhidrátok

Az élőlények önálló rendszerek, melyek a változó környezetben viszonylagos állandóságot mutatnak. Ehhez a környezet anyag- és energiaforrásait használják fel. Az élő és a környezete között ezért állandó anyag- és energiakicserélődés zajlik, vagyis az élőlények állandó anyagcserét folytatnak. Az anyagcsere biztosítja az élőlény számára szükséges anyagokat, az életműködéshez az információt és annak tárolását, valamint a folyamatokhoz szükséges energiát. A három tényező egymástól elválaszthatatlan, mindegyik az anyaghoz kötött. A földi élet elsődleges energiaforrása a Nap sugárzó energiája. A fényenergiát a prokarióták egy része, a növényszerű alacsonyabb rendű eukarióták és a növények tudják megkötni, majd a sejt számára felhasználhatóvá alakítani (fotoszintetizálók). Mennyiségi szempontból jóval kisebb jelentőségű a szervetlen anyagok eloxidálásával nyert energia. A prokarióták egyes képviselői, a kemoszintetizálók képesek ilyen módon energiát nyerni. Mindkét esetben az elsődleges energiát először kémiai energiává alakítják a sejtek, majd azt szervetlen molekulák (szén-dioxid, víz, stb.) redukálására használva szénhidrátokat alakítanak ki (autotrófia).

A szénhidrátok a szervezet számára alapvető tápanyagok, a Föld szervesanyag készletének nagy részét szénhidrátok alkotják.

Csoportosításuk:

  • Monoszacharidok (egyszerű szénhidrátok)
  • Diszacharidok (kettős szénhidrátok)
  • Poliszacharidok (összetett szénhidrátok)
Szólj hozzá!